Főnévi magyarázat

Szűrje kategóriák szerint
Nem található kifejezés
Válassza ki a keresni kívánt kezdőbetűt
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

elektromos modell

Az elektromos modellek matematikai vagy azzal egyenértékű áramköri modellek, amelyeket az akkumulátorok elektromos viselkedésének leírására használnak különböző körülmények között, például feszültség, áramerősség és hőmérséklet mellett. Ez a modell képes megjósolni az akkumulátorok feszültségválaszát, teljesítményét, energiahatékonyságát és veszteségi jellemzőit a töltési és kisütési folyamatok során, és széles körben használják az akkumulátor-szimulációban, a rendszerintegrációban, az akkumulátorkezelő rendszerek (BMS) tervezésében és a vezérlési stratégia kidolgozásában.
Alkalmazási forgatókönyvek

Akkumulátorkezelő rendszer (BMS) fejlesztése és SoC/SOH becslés
EV/BESS rendszerek valós idejű vezérlési szimulációja
Gyorstöltési stratégiák optimalizálása
Akkumulátorbiztonsági diagnózis és korai figyelmeztetés
Akkumulátor-üzemidő-előrejelzés és digitális ikermodell-kialakítás

Elektromos jármű

Az elektromos jármű (EV) olyan jármű, amelyet kizárólag vagy elsősorban elektromos áram hajt, és amelyet elektromos motor hajt. Az energiát általában egy akkumulátorcsomag tárolja, amely elektromos motorrendszert használ a meghajtáshoz. A hagyományos üzemanyaggal működő járművekhez képest olyan jellemzőkkel rendelkezik, mint a nulla kipufogógáz-kibocsátás, a magas energiahatékonyság és a gyors reagálás.
Az elektromos járművek előnyei:
Nulla kipufogógáz-kibocsátás, környezetvédelem
Az energiahatékonyság sokkal magasabb, mint az üzemanyaggal működő járműveké (az elektromos hajtás hatékonysága elérheti a >90%-ot).
Alacsony zajszint, sima vezetési élmény
Képes együttműködni az intelligens hálózatokkal új energiafogyasztási módok, például a V2G (járműből hálózatba) megvalósításához

Elektromos rács

Az elektromos hálózat az energiaátviteli és -elosztó hálózati rendszerre utal, amely energiatermelő, -szállító, -elosztó és -fogyasztó létesítményekből áll. Feladata az erőművek által termelt villamos energia nagyfeszültségű távvezetékeken keresztül a terhelési központokba történő továbbításáért, majd az elosztóhálózaton keresztül a végfelhasználókhoz, például lakóövezetekhez, ipari parkokhoz, kereskedelmi területekhez vagy energiatároló rendszerekhez (ESS/BESS) történő elosztásáért.

Elektrokémiai impedancia spektroszkópia

Az elektrokémiai impedancia spektroszkópia (EIS) egy fontos vizsgálati módszer az akkumulátorok elektrokémiai tulajdonságainak vizsgálatára. Egy bizonyos frekvenciatartományon belüli kis amplitúdójú szinusz feszültség/áram gerjesztés alkalmazásával megmérik az akkumulátor frekvenciaválaszát (a feszültség és az áram közötti fáziskülönbséget és amplitúdó arányt), hogy elemezzék a belső átviteli folyamatot, az elektrokémiai reakcióviselkedést és az állapotát.

Elektrokémia

Az elektrokémia az elektromos energia és a kémiai energia kölcsönös átalakulását vizsgáló tudományág, amely kiterjed az elektrokémiai reakciók alapelveire, kinetikájára és határfelületi viselkedésére. Ez az elméleti alapja az olyan eszközök megértéséhez és tervezéséhez, mint az akkumulátorok, az elektrolízis, a galvanizálás, az üzemanyagcellák és a szuperkondenzátorok. Az akkumulátoriparban az elektrokémia alkotja az akkumulátorok működésének központi mechanizmusát, amely az elektronok és ionok átvitele az anód és a katód között **redox reakciók** révén, ezáltal megvalósítva az elektromos energia tárolását és felszabadítását.

elektródák

Az elektródák (elektróda) ​​az akkumulátorok kulcsfontosságú alkotóelemei, amelyek elektrokémiai reakciókon mennek keresztül az elektromos és a kémiai energia kölcsönös átalakítása érdekében. Általában aktív anyagokból, vezetőképes anyagokból és kötőanyagokból állnak, és a kollektorra (fémfólia) vannak bevonva. Az akkumulátor két elektródáját katódnak és anódnak nevezik, amelyek a töltés és a kisütés során redukciós, illetve oxidációs reakciókon mennek keresztül.

elektrolit

Az elektrolit (elektrolit vagy elektrolit) kulcsfontosságú anyag az akkumulátorokban, amely lehetővé teszi az ionvezetést, felelős a lítiumionok (vagy más töltéshordozók) elektródák közötti átviteléért, de nem vezeti az elektronokat. Ez az „ionhíd”, amely összeköti a pozitív és negatív elektródákat, biztosítva az ionok zavartalan vándorlását az akkumulátor töltési és kisütési folyamata során, ezáltal befejezve az energiaátalakítást.

Elektrolit bomlás

Az elektrolit bomlása az a folyamat, amelynek során az akkumulátor elektrolitjaiban található oldószerek, lítiumsók vagy adalékanyagok kémiai vagy elektrokémiai bomlási reakciókon mennek keresztül meghatározott körülmények között (például nagy feszültség, magas hőmérséklet vagy elektródreakciók), ami gázok, szilárd melléktermékek vagy új elektrolitfajták képződéséhez vezet. Ez a jelenség általában visszafordíthatatlan, és befolyásolhatja az akkumulátor teljesítményét, biztonságát és élettartamát.

Az elektronok

Az elektronok negatív töltésű alapvető részecskék, amelyek kulcsszerepet játszanak az akkumulátorok működési elvében az energiaátadásban. A töltés és kisütés során az elektronok a külső áramkörben áramlanak, elektromos áramot hoznak létre, és megvalósítják az elektromos energia és kémiai energia közötti átalakulást.

Elektrotermikus

Az elektrotermikus hatás jellemzően az akkumulátorrendszerek elektromos és termikus viselkedése közötti kölcsönös csatolási viszonyra utal, azaz arra, hogy az olyan elektromos paraméterek, mint az áramerősség, a feszültség és a belső ellenállás, hogyan vezetnek az akkumulátor felmelegedéséhez, és hogyan befolyásolják a hőmérsékletváltozások az akkumulátor elektrokémiai teljesítményét és biztonságát. A gyakorlati alkalmazásokban az elektrotermikus csatolási modellezés és elemzés fontos módszer az akkumulátorrendszerek tervezéséhez, szimulációjához, hőkezeléséhez és biztonsági előrejelzéséhez.

Élettartam vége (EoL)

Az élettartam vége (EoL) azt az állapotot jelenti, amelyben az akkumulátort az előre meghatározott teljesítményromlási határérték vagy biztonsági kritikus küszöbérték elérése után már nem tekintik alkalmasnak eredeti használatára. Ezen a ponton, bár az akkumulátornak még lehet némi tárolókapacitása, már nem felel meg az eredeti hatékonysági, kapacitási vagy megbízhatósági követelményeknek.
Az életciklus vége jelentősége az iparágban:

Elektromos járműgyártók számára: Garanciális szabályzatok és újrahasznosítási tervek kidolgozása

Energiatároló rendszer üzemeltetőinek: Eszközértékelés elvégzése és pótlási stratégiák kidolgozása

Akkumulátorgyártóknak: A tervezés optimalizálása az életvégi elévülés késleltetése érdekében, valamint életvégi előrejelző algoritmusok biztosítása

Energia

Az akkumulátorok területén az energia (Energy) az akkumulátor elektromos energia tárolására és leadására való képességét jelenti, amelyet általában wattórában (Wh) vagy kilowattórában (kWh) fejeznek ki. Ez egy alapvető mutató, amely azt méri, hogy mennyi „munkaterhelést” tud biztosítani az akkumulátor, meghatározva az eszköz vagy jármű üzemidejét vagy hatótávolságát.
Az energia hatása a gyakorlati alkalmazásokra:
Elektromos járművek: Minél nagyobb az akkumulátor töltöttségi szintje, annál nagyobb a hatótávolság.
Energiatároló rendszerek: Az energia határozza meg az ellátási időt, különösen a csúcs-völgy áramszabályozásában.
Hordozható eszközök: Befolyásolja a használati időt, például laptopok, drónok stb.

Energia sűrűség

Az energiasűrűség az akkumulátor térfogat- vagy tömegegységre vetített elektromos energiamennyiségére utal. Ez az akkumulátorok vékonyságának és tartósságának mérésére szolgáló egyik fő mutató, és általában a következő két formában fejezik ki:

Gravimetrikus energiasűrűség (质量能量密度): Energia egységnyi tömegre, egység: Wh/kg
Térfogati energiasűrűség (体积能量密度): Energia egységnyi térfogatra, egység: Wh/L
Figyelmeztető megjegyzések:
Az energiasűrűség növekedése gyakran a biztonság csökkenésének és a ciklusidő csökkenésének kockázatával jár.
A gyakorlati alkalmazásokban egyensúlyt kell találni az energiasűrűség, az élettartam, a teljesítmény és a biztonság között.

Energiaintegráció

Az energiaintegráció a különféle energiaforrások (például napenergia, szélenergia, hőenergia és elektromos energia) energiatároló rendszerekkel (például akkumulátorokkal) történő hatékony integrálásának folyamatát jelenti szisztematikus tervezés és optimalizálás révén, a maximális energiafelhasználási hatékonyság, a minimális rendszerköltség és a minimális szén-dioxid-kibocsátás elérése érdekében. Az akkumulátor- és energiatároló iparágban az energiaintegráció különösen hangsúlyozza a megújuló energia hatékony integrálását az akkumulátoros energiatároló rendszerekkel (BESS) a rugalmas ütemezés és a stabil termelés elérése érdekében.

Energiatárolási menedzsment rendszer (ESMS)

Az Energiatárolási Kezelőrendszer (ESMS) egy kulcsfontosságú szoftveres és hardveres integrált rendszer az akkumulátoros energiatároló rendszer (BESS) működésének monitorozására, vezérlésére és optimalizálására. Fő funkciója az energiatároló rendszer biztonságának, megbízhatóságának, hatékonyságának és gazdaságosságának biztosítása, és gyakran használják olyan esetekben, mint a hálózatszabályozás, a kereskedelmi és ipari energiatárolás, valamint az elektromos járművek töltőállomásai.

ERCOT

Az ERCOT Texas állam villamosenergia-rendszer-üzemeltető szervezete, teljes nevén Electric Reliability Council of Texas (Texas Electric Reliability Council). Felelős Texas energiaterhelésének mintegy 90%-áért, beleértve az energiatermelést, a hálózat üzemeltetését, az áramkereskedelmet és a piaci egyensúlyt. Függetlenül működtetett villamosenergia-piac, és az egyetlen ismert...

ESS / BESS / akkumulátoros tárolás

ESS (Energy Storage System): olyan rendszerre utal, amelyet elektromos energia tárolására és szükség esetén történő felszabadítására használnak. Tágabb értelemben magában foglalhatja a mechanikus energiatárolást (például szivattyúzott energiatárolás), a hőenergia-tárolást, az elektrokémiai energiatárolást stb.

BESS (Akkumulátoros Energiatároló Rendszer): Az ESS egy típusa, konkrétan olyan rendszerre utal, amely „akkumulátort” használ energiatároló közegként, és általában akkumulátorokból, akkumulátorkezelő rendszerből (BMS), energiaátalakító rendszerből (PCS), energiakezelő rendszerből (EMS) stb. áll.

Akkumulátoros tárolás: Az akkumulátoros energiatárolás általában a BESS népszerű elnevezése, amelyet az elektromos energia akkumulátorok segítségével történő tárolásának képességére és módszerére használnak.

Gyors töltés

A gyorstöltés olyan technológiára utal, amely a hagyományos töltésnél jóval gyorsabban tölti az akkumulátort elektromos árammal, és általában 80 percen belül körülbelül 30%-ra tölti fel az akkumulátort. Ezt a technológiát széles körben használják elektromos járművekben (EV) és energiatároló rendszerekben a töltési hatékonyság javítása és a felhasználók várakozási idejének lerövidítése érdekében.
A gyorstöltés hatása az akkumulátorokra:
Előnyök:
– Jelentősen csökkenti a töltési időt, javítva a felhasználói élményt
– Támogatja a nagy gyakoriságú használati forgatókönyveket (például taxiszolgáltatások, megosztott utazás, logisztikai disztribúció)

kihívások:
– Könnyen okozhat akkumulátor-hőmérséklet-emelkedést és anyagfeszültséget
– Felgyorsítja az akkumulátor öregedését (különösen magas hőmérséklet vagy magas SOC töltés esetén)
– Mellékreakciókat, például lítium-dendriteket és SEI-film károsodást okozhat

FCR (frekvenciakorlátozási tartalék)

A frekvenciaszabályozási tartalék (FCR) egy elsődleges frekvenciaszabályozási szolgáltatás a villamosenergia-rendszerben, amelynek célja, hogy néhány másodpercen belül gyorsan reagáljon a hálózati frekvencia stabilizálására, ha eltérések lépnek fel a hálózati frekvenciában (általában ±200 mHz-en belül). Az FCR az első védelmi vonal a villamosenergia-rendszer azonnali egyensúlyának fenntartásában, és az európai szárazföldi szinkron hálózat (például Németország, Franciaország, Hollandia és más országok) piacalapú frekvenciaszabályozási szolgáltatási rendszerének központi eleme.

Áramlási akkumulátor

Az áramlási akkumulátor egy újratölthető akkumulátorrendszer, amelyre jellemző, hogy az energiát külső tartályokban található folyékony elektrolitokban tárolják. Az elektrolitokat egy szivattyú keringteti az akkumulátorköteg elektródaterületére, ahol oxidációs-redukciós reakciók zajlanak le, amelyek elektromos energiát szabadítanak fel vagy tárolnak. A hagyományos szilárdtest akkumulátorokkal ellentétben az áramlási akkumulátorok teljesítménye és kapacitása függetlenül tervezhető, így nagyon alkalmasak nagyméretű energiatárolási alkalmazásokhoz.

Lapozzon a lap tetejére

Kérjen ingyenes árajánlatot most!

Felugró árajánlatkérő űrlap
Ha bármilyen kérdése van, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.
Ügyfélorientált, egyedi akkumulátormegoldások1